Kezdetként talán egy mottó: A legrosszabb egyezség is jobb, mint a legjobb ítélet.
Ez a bejegyzés nem minősül jogi tanácsadásnak. Jogi tanácsadásért ügyvédet szükséges igénybe venni. Egyet mindenképpen, aki a felek megállapodását megszövegezi.
A szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos döntés – amennyiben mindkét fél alkalmas a gyerek gondozására – az egyik legnehezebb (polgári) bírói feladatok egyike. Hiszen ebben a kérdésben a bíró nem tud jó döntést hozni. Dönt valahogy, – az eljárás végén azt mérlegelve, hogy ki kevésbé alkalmatlanabb a gyerek nevelésére – majd „megnyugodva” lefolytat egy kártérítési eljárást. A döntés ellen a „vesztes fél” természetesen fellebbezéssel él, elmenne akár Strasbourgig is, csak nem repülővel.
A közös megegyezéses bontás nagy előnye, hogy a bíróság nem vizsgálja az életközösség megszűnéséhez vezető folyamatot, nem vájkál a múltban. Így egyszerűbben lecsillapodnak a kedélyek, mintha unalomig elő kellene adni ugyanazt a – valljuk be – sablonos történetet, és természetesen mindig a másikat kellene hibáztatni a párkapcsolat megromlásáért.
Közös megegyezés hiányában az életközösség megszűnéséhez vezető okok feltárása egyebekben a bíróság jogszabályi kötelezettsége, amire adott esetben bizonyítást folytat le.
A közös megegyezéshez – minimálisan – az alábbi kérdésekben szükséges egyetérteni:
– szülői felügyelet gyakorlása
– különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás
– gyermek tartása
– házastársi közös lakás használata
– (házastársi tartás)
Gondolkodtam, mennyire mélyen szükséges belemenni e témába, aztán arra jutottam, hogy érintőlegesen, de néhány gondolatot csak le kell írnom, ha már belefogtam.
Szülői felügyelet gyakorlása
Ezzel alapesetben nem szokott gond lenni: közös szülői felügyelet. Az apának megmarad minden szülői döntési jogosultsága, már ez a főszabály is.
Az azonban nem mindegy, hogy ez a közös szülői felügyeleti jog ténylegesen hogyan valósul meg. Ugye azt minimálisan mindenképpen el lehet mondani, hogy „nem mondtam le a gyerekemről.” Közös felügyeleti jog gyakorlásánál a kapcsolattartás kérdésében nem szükséges megállapodni, lényegében ezt rugalmasan lehet alakítani a későbbiekben.
A közös szülői felügyelet nem jár automatikusan váltott elhelyezéssel. Lehetséges, hogy a felek – jó együttműködés esetén – a kapcsolattartást nem szabályozzák, és a tárgyalótermen kívül alakítják ki a váltott elhelyezés rendszerét. További viták forrása lehet, hogy közös szülői felügyelet esetén a gyermek lakóhelyét meg kell jelölni, két lakóhely bejelentése – a jelenlegi szabályok szerint – nem lehetséges.
Természetesen lehetséges a kapcsolattartás kérdését közös szülői felügyelet mellett is részletesen szabályozni. Ha a szülők egymással képtelenek a minimális együttműködésre, akkor a szülői felügyeletet az egyik fél fogja gyakorolni.
Kapcsolattartás
Még itt sincs nagy gond. Apa kér valamit – mivel pozitívan állok hozzá – korlátlan kapcsolattartást. Amikor ráér, akkor látni szeretné a gyerekét, nem csak kéthetente hétvégén. Anya – mivel hozzá is pozitívan állok – azt mondja erre, hogy jó.
Csak egy baj van ezzel, hogy nincs korlátlan kapcsolattartás. Korlátlan kapcsolattartás a házasság (életközösség) fennállása alatt volt, illetve még ott sem. Meg azt azért mégse lehet megtenni, hogy össze-vissza, mikor kedvem tartja, beállítok a gyerekekhez (és a volt feleséghez). Hiszen a gyerekeknek is kialakul a napi rutinja, és a volt feleségnek is. Kell valamilyen rendszer, amit megfelelő rugalmassággal lehet alakítani, a változó viszonyokhoz adaptálni, de mégis valamilyen kereteket ad. Ha szabályozzuk a kapcsolattartást, akkor – az idő előrehaladtával – nyugodt szívvel módosíthatunk rajta, ha nem felel meg az adott helyzetnek. Apaként a kapcsolattartás kiszélesítésének, és nem a szűkítésének vagyok a híve. Kezeljük ezt a kérdést a lehető legnagyobb rugalmassággal.
Azért elég egyértelmű, hogy – a jogi szakszöveget félretéve – az alábbi 3 lehetőség közül lehet választani. A gyerek(ek):
1. „Anya háztartásában maradnak” – különélő apa kapcsolattartásával
2. „Apa háztartásában maradnak” – különélő anya kapcsolattartásával
3. Váltott gondoskodás
Az 1. változat a „klasszikus” megoldás. A 2. változat talán csak akkor fordul elő, ha az anya valamilyen okból kifolyólag nem képes a gyermek ellátására, vagy teljesen új életre vágyik, amibe nem fér bele ez a kötöttség sem, esetlegesen anyagi okok játszanak közre.
Úgy rémlik, hogy a Keresztapa II-ben Michael Corleone nevelésében maradt a közös gyerek, de ennek valószínűleg a leírtaktól eltérő, más okai lehettek.
A 3. változatról kellene majd ennek a blognak szólnia, de majd meglátjuk hogyan alakul.
Gyermek tartása
A véleménykülönbségek már kezdenek kiütközni. A klasszikus felállást nem kell részleteznem, ugye?
Csak néhány mondat: A tartásdíj a gyermek (nem a volt házastárs) tartására szolgál. Az a célja, hogy a gyerek ne éljen anyagilag feltétlenül rosszabbul, csak azért mert a szülők elváltak. Az apa, a gyerek jólétéhez, igazolt és felmerülő szükségleteihez járuljon hozzá anyagilag.
A tartásdíjat én egy skálán tudnám meghatározni:
Az apa minimálisan vesz rész a gyermek mindennapi életében, anya végez a gyereknevelésben minden munkát, a gyerekkel kapcsolatos költségek az anyánál merülnek fel – apa nagyobb tartásdíjat fizet, és hétvégén cukrászdába megy a gyerekkel, vagy sétálni, attól függ, mennyi pénze marad.
Az apa aktívan részt vesz a gyermeke életében, természetben is (saját háztartásában) tartja, a gyerekkel kapcsolatos költségek megoszlanak – kisebb tartásdíjat fizet. (vagy esetleg nem is fizet tartásdíjat – ezzel gondolom sokaknál eldobtam a kalapácsot)
A jogszabály azonban nem skáláról, hanem kisegítő jelleggel százalékokról beszél.
Házastársi közös lakás használata
Még nagyobb a baj. A magyar átlagembernél ez nem úgy merül fel, hogy hogyan osszunk el öt lakást kétfelé. Nincs igazán jó megoldás, azonban úgy gondolom, legjobb a közös vagyon megosztása, így mindkét fél –ugyan szerényebb anyagi körülmények között – de tovább tud lépni.
Házastársi tartás
Opcionális. Ott látom jelentőségét, ahol a volt feleségnek jövedelme nincs, vagy minimális. Pl: A gyerekek száma miatt főállású anya, nincs tényleges jövedelme. Az, hogy valamelyik fél többet keres, mint a másik, még nem ok a házastársi tartásra.
Túl hosszú lett-e bejegyzés, így mára be is fejezem.
Ha valamely blogolvasóm a vonatkozó jogszabályokra kíváncsi, neki itt egy link:
https://net.jogtar.hu
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt kell nézegetni.
(4:20.§-tól, és 4:146.§-tól)