A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani. (Ptk. 4:178. §).
A jog útvesztőjében….a közös megegyezés felé című bejegyzésben már érintettem a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás kérdését. Ez a kérdés azonban megér még néhány szót.
A szülő gyerek viszony intenzitása, mélysége miatt kiemelten fontosnak tartom azt, hogy a gyerek mennyi éjszakát tölthet a különélő szülő háztartásában, így azt külön is áttekintem.
A klasszikus eset a következő: A közös gyerek(ek) anya háztartásában maradnak – különélő apa kapcsolattartásával.
Nézzük meg azt, hogy különféle esetekben a gyerek mennyi időt tölthet a különélő apával. Ez lényegében egyszerű matematika. Egy évben van 365 nap, 52 hét.
A délutáni kapcsolattartásoknál három alkalmat számítok egy teljes értékű napnak. Ennek szubjektív indoka a következő: Ezeken a napokon az apa lényegében elmehet a gyerekért az óvodába, iskolába, vagy az edzésére és hazaviheti az anya háztartásába. A gyerek mindennapi beosztása (iskola, különóra, házi feladatok, egyéb délutáni programok stb.) nem teszik lehetővé a hosszabb közös időtöltést, bár tény, hogy a kapcsolattartás formálisan megvalósul ekkor is. Ha a szülők lakóhelye nagyobb távolságra van egymástól, ezek a délutáni találkozások ténylegesen meg sem valósulnak.
1. Klasszikus modell
a.) Minimum változat
Az apa kéthetente hétvégén (szombat reggeltől – vasárnap estig), valamint a másik héten egy délután láthatja a gyerekét. Hosszabb szünetekben a szünetek fele időtartamában, nyáron két hetet egyhuzamban.
| Találkozások módja | Különélő szülővel való találkozás mennyisége (nap) | Különélő szülőnél alvás (éjszaka) |
|---|---|---|
| Hétvégi kapcsolattartás (2 hetente hétvége) | 52 nap | 26 éjszaka |
| Iskolai szünetek (tavaszi, téli, őszi) | 10 nap | 10 éjszaka |
| Nyári szünet 2 hét | 14 nap | 14 éjszaka |
| Páratlan héten 1 délután (3 délutáni találkozást számítok egy napnak) | ~9 nap | --- |
| Összesen | 85 nap (23%) | 50 éjszaka (13,6%) |
b.) Középmérték
Az apa kéthetente hétvégén (péntek délutántól – vasárnap estig), valamint a másik héten egy délután láthatja a gyerekét. Hosszabb szünetekben a szünetek fele időtartamában, nyári szünetben négy hetet.
| Találkozások módja | Különélő szülővel való találkozás mennyisége (nap) | Különélő szülőnél alvás (éjszaka) |
|---|---|---|
| Hétvégi kapcsolattartás (2 hetente péntektől vasárnapig) | (52 nap + ~9 nap) 61 nap | 52 éjszaka |
| Iskolai szünetek (tavaszi, téli, őszi) | 10 nap | 10 éjszaka |
| Nyári szünet 4 hét | 28 nap | 28 éjszaka |
| Páratlan héten 1 délután (3 délutáni találkozást számítok egy napnak) | ~9 nap | --- |
| Összesen | 108 nap (29,5%) | 90 éjszaka (24,6%) |
c.) Maximum változat
Az apa kéthetente hétvégén (péntek délutántól – hétfő reggelig), valamint a másik héten két délután láthatja a gyerekét. Hosszabb szünetekben a szünetek fele időtartamában, a nyári szünet felében (6 hét) láthatja a gyerekét.
| Találkozások módja | Különélő szülővel való találkozás mennyisége (nap) | Különélő szülőnél alvás (éjszaka) |
|---|---|---|
| Hétvégi kapcsolattartás (2 hetente - péntek délutántól - hétfő reggelig) | (52 nap + ~9 nap + ~9 nap) 70 nap | 78 éjszaka |
| Iskolai szünetek (tavaszi, téli, őszi) | 10 nap | 10 éjszaka |
| Nyári szünet 6 hét | 42 nap | 42 éjszaka |
| Páratlan héten 2 délután (3 délutáni találkozást számítok egy napnak) | ~18 nap | --- |
| Összesen | 140 nap (38,3%) | 130 éjszaka (35,6%) |
Ennél több szerintem ebben a modellben már nem igazán megy.
A klasszikus modell nagy előnyeként a stabilitást szokták felhozni. A gyereknek van egy otthona, ahol életvitelszerűen él és biztonságban érzi magát. Ez így igaz. Azonban a különélő szülőt – az életközösség fennállása alatt – jó esetben minden nap látta a gyermek. Ebből az általános, mindennapi találkozásból lesz a fenti változat valamelyike e modell alkalmazásával.
A maximum változat már kifejezetten jól mutat, azonban lényegében a nyári szüneti kapcsolattartás, valamint a hosszú hétvégék húzzák fel az arányokat.
Mindegyik változatnál igaz, hogy a különélő szülő kiesik a gyermek mindennapjaiból, a napi ügyeinek intézéséből, ez kizárólag a nevelő, gondozó szülő feladata lesz, a hétköznapok (nem iskolai szünetek) nagy részében nincs jelen az apa. (Tíz hétköznapból egy, illetve két délután)
Fenntartható-e egy szoros szülő-gyerek kapcsolat ebben a rendszerben? Mit tud így az apa a gyerek mindennapjairól? Körülbelül ennyit:
– Minden rendben van az iskolában?
– Igen.
– Tetszik még a Józsika?
– Nem.
– Szereted a matekot?
– Nem.
– És a magyart?
– Azt szeretem.
Az egyéb rokonok kapcsolattartási jogát még nem is érintettem. Mennyit tud találkozni a nagymama az unokájával a minimum változat esetén?
A legtöbb esetben ez a modell marad a végére, de szerencsés csillagállás esetén más modellt is megpróbálhatunk.
Az itt vázolt klasszikus modellhez mindig vissza lehet térni, azonban váltott gondoskodás a klasszikus modellt követően már nehezen kivitelezhető. Egy idő után igény sem lesz rá, se a gyerek, se a különélő szülő részéről.
Persze van olyan anya, akinek a klasszikus modell minimum változata is túl sok. Ilyenkor jöhetnek az elmaradt kapcsolattartások, a kapcsolattartás gyakorlásáért történő végeláthatatlan küzdelmek, melynek mindenki – de főleg a gyerek, akit a világon a legjobban szeretünk – az áldozata.
Természetesen megvan ennek a fordítottja is, mikor az apa nem kíváncsi hátrahagyott gyereke további sorsára.
2. Váltott gondoskodás
Ebben a modellben mindkét szülő nevelő, gondozó szülő marad (vagy lesz), ennek minden szépségével és nehézségével együtt. A gyerek megközelítőleg azonos időt tölt az anyjánál és az apjánál is, a különélő szülővel együtt töltött idő 40-50% között ingadozik. Fölfoghatjuk ezt a modellt úgy is, hogy a kapcsolattartást a végletekig maximalizáltuk.
Egy nagy előnyét emelném itt ki a váltott gondoskodásnak: Az apa benne marad a gyermeke életében. Nem úgy, mint egy szerető nagybácsi, aki aránylag gyakran jön, és mindig hoz ajándékot, hanem a maga hús vér valójában. A jobb és rosszabb napjaival, a küzdelmeivel, az örömével és a bánatával együtt.
A vázolt modellek előnyeit – és hátrányait egy külön bejegyzésben fogom részletezni.
A váltott gondoskodás kialakításához néhány „extra feltétel” folyamatos teljesülésére is szükség van, melynek megléte nélkülözhetetlen e modell kialakításához és hosszú távú működtetéséhez. Ezekről a feltételekről részletessebben később írok.
Nagylányom egy alkalommal feltett egy kérdést:
– Apa, miért vagyunk egy hetet anyánál és egy hetet nálad?
Röviden felvázoltam a lehetőségeket.
– Lehetsz többet anyánál, de akkor kevesebbet vagy apánál. Mindkettőnknél sajnos nem lehetsz egyszerre. Szeretnéd, hogy máshogy legyen, többet legyél anyával?
– Ha valakinél többet lennék, az igazságtalan lenne. Ez így igazságos.
Ó, ha ilyen egyszerű lenne…