Az agglegénylakásnak is megvan a maga szépsége. Egyszerű, letisztult formák, klasszikus színvilág jellemzi.
Nincs bézs színű, vagy bordűrrel díszített szobafal. Legfeljebb a régről visszamaradt és a selejtezést valami csoda folytán elkerülő apróbb dísztárgy írja felül a funkcionalitást, valamint néhány strapabíró szobanövény. Fel sem merül, hogy vágott virággal díszítsük ideiglenesen a lakást. Kivéve, ha az embernek lánygyerekei vannak. Nagyobb lányom felvetette, hogy vágjunk le a kerítésnél lévő orgonából néhány ágat.
„Olyan szép a virág a házban, a mamiéknál is milyen szépen mutat.”
Levágtuk. Aztán rájöttem, hogy a ház felszereléséből hiányzik a váza. Megoldottuk, shakerrel. Tényleg jól mutatott, bár vázában biztosan szebb lett volna…
